Magyaráz, magyaráz, magyaráz...

...reggeltől estig, folyamatosan be nem áll a szája az én tündérkémnek :) De komolyan reggeltől estig, ezt értsétek úgy, hogy reggel arra ébredek, hogy dumál a másik szobából, általában mérgelődik magában, hogy nem sikerül levennie magáról a hálózsákot. Aztán ha megunja egyre hangosabban kiabál, hogy "anya hegícsél" :) Aztán már jön át, rutinból kapcsolja be a tv-t, dvd lejtászót, mert ő már kezdi is a napot Bogyó és babócával. Majd később szánok egy bejegyzést erre, mert egyre nagyobb problémának érzem, hogy napi több órát ül a tv-előtt és le is fogom erről szoktatni, de most sajnos nem megy. Egy hétig még élvezheti, ugyanis jövő héten kedden záróvizsgázok és addig sajnos kényszerből is bele kell, hogy nyugodjak abba, hogy a mese előtt szépen elücsörög. Tanulni akkor tudok, ha bölcsiben van, amikor hazahozom, akkor meg úgy tudok nyugisan vacsit főzni, hogy addig mesét néz. Persze, segítene ő nekem vacsit főzni, meg ilyenek, na de én alapból is olyan idegállapotban vagyok, hogy nem akarok véletlenül sem sort keríteni arra, hogy valamiért ráveszekedjek, vagy ilyesmi, nem akarom, hogy rajta csattanjon az idegeskedésem. És rendszerint ha ő főzés közben segíteni akar, akkor nagy-nagy türelem kell hozzá, hogy minden egyes segíteni akarását tényleg annak vegyem és hagyjam is, hogy segítsen például kavarni a szószt, a maga ügyetlen módján. Na nem, most ehhez nincs türelmem, úgyhogy most addig ő bogyót néz. Persze nem csak nézi, hanem magyaráz közben is folyamatosan, már mondtam apjának, ez a gyerek narrátor lesz. Meséli, hogy mit lát közben, meg elénekeli a zenéjét is. Már tudja kívülről mind a 26 részt, de kedvence a "balangi tók" (magyarul: barlangi pók).:)
Most így telnek napjaink és jövő héten amint sikerül leállamvizsgáznom, ígérem írni is hosszabban és talán gyakrabban is fogok.