A legszebb szó!

Kislányom úgy tűnik nagyon gyorsan fejlődik, főleg, ami a beszédet illeti. (teszem hozzá ez mindenkit meglep, még a nagyszülőket is, ugyanis állítólag apja is, én is némák voltunk 2 éves korunkig :O)
De ami 2 napja nagyon megdobogtatta a szívemet, az a SZERETLEK szó tudatos használata!
Először én sem akartam elhinni, sőt, megmondom őszintén nem is értettem mit akar a kicsikém, amikor odaszalad hozzám, átkarolja a lábamat, és ezt mondja: "anya, heretet".. De aztán már mikor sokadszorra ismételte, eszembe jutott keresztlányom, Margaréta, aki szintén "h"-nak ejtette az "sz"-t, és ezért bőven van róla is sztori, amin röhögtünk annak idején. :D

Pl. nagy kedvencem, hogy a számítógépet úgy hívta: "hámítógép" :D, meg egyszer mikor nálunk volt, és bemászott az öcsém ágya mögé, ahol a fal és az ágy között megy a fűtéscső, csak ezt ugye ő nem látta, és szépen becsúszott alá a lába, majd bömbölve kiabálta, hogy "behorultam, jajj behorultam!". Persze első reakcióból mi is gyorsan rohantunk kiszabadítani szegénykémet, de aztán ezen azóta is jókat röhögünk, és mindig emlegetjük, mikor nálunk van (már most elsős nagylány! :)), hogy vigyázz, be ne horulj az ágy mögé! :D

Szóval, mikor ez eszembe jutott, behelyettesítettem magamban a h-t az sz-re, és nagyon meglepődtem, persze nem akartam elhinni, hogy ezt tudatosan használja egy másfél éves, nem vagyok én ennyire elfogult. De aztán csak ott volt bennem, hogy miért ne? Lehet, hogy tényleg annyit kérdezgettük tőle, hogy "szeretsz?", vagy ahogy az apja kérdezi "szeretel?", hogy ez így megmaradt benne? Vagy valahonnan elleste, elhallotta?
Hétvégén itt voltak anyukámék, és egyszer csak Lilla ugyanezt csinálta a nagyapjával is: "papa, heretet". Úgy, hogy most már megerősítést is kaptam, hogy ez nála bizony nem kétséges a szeretlek szó lesz, és igenis tudatosan használja, legalábbis a szeretetét így fejezi ki!
Én meg elolvadok, ha arra gondolok, hogy először nekem mondta ki ezt a szót! :) <3