Kicsit lehangoló ez a 7vége. Egyrészt mert ismét egyedül küzdök Lillával egész nap, másrészt mert szegény már biztos unja a fejemet...:( Gondolom ezt onnan, hogy hacsak meglát, már nyekeg....de persze, tudom én, hogy ciciért, na de már a múltkorában elvolt napközbeni szopi nélkül, most meg megint 3 óránként rajtam csüng. Jön a foga (úristen hányszor fogom még ezt leírni...), de még mindig változatlanul a 3.! Ezzel úgy tűnik nagyon megszenved. Tegnap este már algoflexet is adtam neki, csak ne ordítson már (8tól 10ig csak sírt..:().
Nappal persze semmi baja, sőt olyan eleven, hogy szó szerint semmit nem tudok csinálni tőle, csak ha épp a 2x40 percét aludja. Tele van már kék-zöld foltokkal (legközelebb dokinál majd megint szabadkozhatok, hogy higgyék el, nem verem a gyereket...:)), mert egyszerűen mindig fél másodperccel hamarabb ér földet, mint, hogy én el tudjam kapni esés előtt. Bár talán majd idővel javulnak a reflexeim...Tegnap is a kis hisztigépem felmászik az ágyra, és mély megnyugvással leül a sarkára, na de még beljebb nem ment...magyarul mindezt a mutatványt az ágy szélén próbálta, hát persze, hogy leesett, én meg éppen ittam, és nem tudtam időben utánavetni magam...Hát jó nagyot puffant szegénykém, lett is hatalmas sírás, de hálistennek csak az ijedtségtől.
Szóval most kezdek rájönni, hogy tényleg annak volt igaza, aki még születése után pár nappal közölte, hogy legközelebb akkor alszod ki magad és akkor csinálod amit szeretnél, amikor elköltözik otthonról! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése