Lilláék a bölcsiben nem tartottak külön ünnepséget, de minden gyerkőcnek betanítottak egy anyáknapi verset, és szerdán délután azzal engedték el őket, hogy elmondták az anyukájuknak.
Lilla egy tünemény volt, mert mondták neki, hogy hangosan mondja el nekem, amit tanult, erre üvöltve (:D) előadta, miközben a kis cserepes virágot és kézzel készített fotós hűtőmágnest tartotta a kis kezében.
Mondanom sem kell, hogy könnyeket csalt a szemembe, de még a gondozónénik is pityeregtek.
Itthon aztán sikerült felvennem a versét:
Aki pedig nem értené a szöveget, itt a "felirat" hozzá :) :
"Aranyeső, jázminág,
kék nefelejcs, gyöngyvirág.
Bokrétába kötöm én,
édesanyák ünnepén.
Viruljatok, nyíljatok,
bimbók, rügyek, csillagok.
Anyácskámra kedvesen, hogy örökké szeressen!"
Egyébként egy Zelk Zoltán versből van rövidítve, az eredetit megtaláltam itt.
Jajjjj, de nagyon édes Lilla! ÁÁÁÁÁÁ :D És a legcukibb, hogy én úgy hallom, hogy nem is azt mondja, hogy édesanyák ünnepén, hanem édesanyám ünnepén, hát übernagyoncuki!
VálaszTörlésIgen, tényleg úgy mondta :) <3
Törlés