Hiszti a köbön

Egy átlagos reggel:
-Kicsim tejcsit kérsz vagy kakaót?
--Tejcsi!
-Oké, melegítem.
/Beültetem az etetőszékbe, bekötöm az előkét, kezdődik a hiszti:/
--Kiszállsz!
-Maradj, hozom a tejcsit!
--Nem kéjed.
-Azt mondtad tejcsit kérsz, itt van.
--Kakaót.
-Jó teszek bele kakaót, tessék.
--Nem kéjsz.
-Akkor anya megissza, mert nagyon finom, hm!!!
--Kéjed, kéjed, kéjed!!!!
-Jó, tessék itt van igyad.
--Nem kéjed.
- Jó, akkor hagyd ott.
/Ilyenkor el kell venni előle, különben üvölt, ezért felteszem az asztalra. Bambán néz, majd:/
--kéjed.
-Mit kérsz kicsikém?
--Kakajót.
ááááááááááááááááááááááááááááá, hajtépés (na nem az övé, a sajátomé..)

Egy átlagos délután:
-Joghurtot kérsz?
--kéjsz, baba felbontja.
/ha én bontom fel és úgy adom neki, akkor hiszti, és nem kéri/
-Tessék, segítek kibontani.
--Nem-nem, baba bontsa.
-Jó akkor próbálkozzál.
/Próbálkozás, bedühödés:/
--Anya, hegíccsél!
-Oké
/Kibontom, erre éktelen üvöltés:/
--nem-nem, baba boncsa ki!!!
-Kicsim, Te mondtad, hogy segítsek, ennyi. Levettük a tetejét, eheted.
--Nem kéjsz.
-Jó akkor anya megeszi.
--Nem, baba.
-Tessék, egyed.
--NEM KÉJED!!!!
/Kanál ledob, joghurtostól, üvöltés./
-na jó, menjél innen, anya feltakarítja.
--KÉJED!
-Azt mondtad nem kéred! Most már anya eszi meg!
--NEM, baba eszi!
-Jó egyed. Tessék itt egy másik kanál.
--Nem kéjed.
-Jó, akkor add ide, elteszem későbbre.
--Kéjed.
-Na ne szórakozzÁÁÁÁÁL velem!
/üvöltés, krokodilkönnyek/
--kiszállsz!
-jó gyere, menj be játszani.
--kéjsz joguttot!
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá hajtépés megismétel, mire felnő nem marad egy száll hajam sem....

Szóval nem tudom mi ez, de ezt egyszer tuti, hogy minden nap eljátssza. Képes rá akárhol, akármikor, akármivel. Kérsz-nem kérsz, anyáé-babáé és ez megy a türelmem végső határáig, meg a sajátjáig, ugyanis ezzel magát is annyira felhúzza, hogy üvöltés a vége. Vajon miért csinálja ezt? Nem tudja mit akar? Vagy direkt szívat engem? Vagy próbálkozik a határokkal? Na de akkor miért akad ki ő is saját magán????