Első komoly távollét :(

Muszáj leírnom mennyire tud hiányozni egy ilyen kis ember a szüleinek :( ....
Mi most Opatija-ban vagyunk egy konferencián Andrissal, Lilla meg Harcsa papáékkal Szabolcsban. Hát totál készen vagyok, nem gondoltam, hogy én ilyen rosszul fogom viselni.
Már alapból minden bajom volt a múlt héten, túl izgultam már előre a dolgokat, ráadásul Lillával múlt héten 3x kellett dokihoz menni, még szombaton indulás előtt is. Anyukám szerint a túlzott aggódásom vonzotta be ezeket a dolgokat, hát nem tudom, talán így működik ez. Hétfőn ugye vissza kellett vinni a fülorrgégészetre, megnézték, hogy gyógyulgat a fülgyulladása, de hálistennek semmi baja, most már kezdem azt hinni, hogy ez a fülfelszúrás nem is olyan rossz dolog, hiszen megkönnyebbült tőle, és kiürült a genny (fúúú, nagyon csúnya volt, 3 napig folyt a kis füléből...:S). Aztán csütörtökre elkezdte fájlalni a kis nunusát, először gondoltam nem lehet neki hinni, hát nem tudja ő még, hogy mi fáj. Aztán pelenkázáskor is sírt, hát irány megint a doki, kaptunk krémet. Ugye az egész hetes antibiotikum kezelés ott is kiölt mindent, ezért kapott valami fertőzést, szóval amikor örültem, hogy nem kis kukis babám lesz (mert paráztam a fütyihuzogatástól), akkor annyira nem gondoltam végig, hogy a kis nunussal is vannak ám problémák. Ezek után jött a hóvihar ugye, és pénteken nem indultunk el, igaz a nyugati országrészt jobban érintette ez a dolog, de biztos, ami tuti, indulunk inkább szombaton, azért Szabolcsveresmart-Gödöllő távolság cirka 290 km... Jött ugye a pakolás, egy hétre egy másfél éves gyereknek nehezebb pakolni, mint magamnak. Kell ugye pelenka, babakocsi, utazóágy, bodyk, pulcsik, meleg kabát, dzseki, gyógyszerek, kúpok, fürdetős kellékek, játékok, stb...és akkor már ott voltam, hogy de jó, hogy kombi autót vettünk, mert nekünk ez sem elég nagy! Na szombaton reggelre Lilla tiszta kiütés lett, piros foltok mindenhol rajta...Szóval reggel irány az ügyelet, ahol végülis semmit nem állapítottak meg, csak azt, hogy minden bizonnyal vírusfertőzés, mert piros a torka, és mivel ilyen érzékeny bőrű nála ilyen bőrtüneteket okoz. Hát ez a minden bizonnyal a halálom, főleg, ha egy orvostól hallok ilyet...na mindegy, fenistil csepp is ment bele a csomagok közé, indulás.
Vasárnap jöttünk el az apjával, amikor Lilla aludt délben, nem akartam elbúcsúzni, mert akkor tuti sírt volna, bár lehet ezt is csak én gondolom így. Már a hazaút rossz volt nélküle, senki nem üvöltött, hogy már unja az ücsörgést, nem akarta kicsatolni magát, nem dobált kiflidarabkákkal...
Tegnap mikor kiértünk Horvátországba első dolgom volt, hogy skypeon bejelentkezzek a picikémnek. Nagyon cuki volt, de rá kellett jönnöm, hogy ő bizony kicsi még ahhoz, hogy felfogja hiányzik-e neki valaki, vagy nem. Meglátott minket, nyugtázta, hogy anya-apa, majd szólt nagyanyjának, hogy "másikat nótát kejes" :) Szóval ennyire érdekelte, hogy itt csápolunk a kamerába apjával, így megnyugodtam, hogy legalább ő nem hiányol minket. :)