Jövő héten hétfőn kezdjük a bölcsibeszoktatást, Lilla meg mintha csak érezné, egyre hisztisebb. Akaratkifejezése a végletekig jutott: ha valamit nem kap meg, amit szeretne: visít!!!!De hangosan ám, mint egy kismalac!...Visít itthon, a játszótéren, a babakocsiban, a boltban, nem zavarja, hogy éppen hol vagyunk. Mondjuk nem mintha engem zavarna, mert ilyenkor nem foglalkozok vele, hiszen, ha egyszer meglátja, hogy hatást ér el a viselkedésével, akkor azonnal pozitívan megerősíteném benne, hogy "aha, ha valamit akarok, csak visítanom kell és megkapom".. Így kaptam mostanában pár furcsa fintort itt-ott embertársaimtól, biztos gondolták, hogy "na ez sem tudja kezelni a gyerekét.."...Mindenesetre nekem meggyőződésem, hogy ez is csak ideig-óráig fog tartani, és ha rájön, hogy ezzel nem éri el célját, bizony majd abbahagyja...majd meglátjuk igazam van-e.
Amúgy még mindig egyedül, illetve kettesben vagyunk itthon, mert apa katonáskodik. Őszintén megmondom, nem irigylem az egyedülálló anyukákat, én kezdek besokallni...
Ráadásul egész hetem a papírok utáni szaladgálással telt, hihetetlen mennyi minden kell a bölcsihez.
Tegnap benéztünk már a bölcsibe, és mivel Lillának esze ágában sem volt kijönni anélkül, hogy meg ne kukkantaná, mi ez a sok érdekes játék, így negyed órára be is mentünk a csoportszobába. A kis csoporttársak érdeklődve figyelték Lillust, na édes kislányom meg nagy ívben le se ejtette őket, ő ment játszani. :D Azt hiszem nem lesz itt gond, legalábbis amíg az újdonság varázsa leköti....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése