Több játszótérre is járunk, egyrészt, hogy ne unjuk meg egyiket sem, másrészt, hogy több, új emberrel, babával is találkozzunk. A legközelebbi játszótér egy ezeréves, régi szocreál rendszerből megmaradt "vasjátszótér", beszakadt csúszdával, olyan hintával, amin nincs biztonsági lánc, csak egy halom rozsda. Nincs lefedve az alja, hanem füves, fás, buckás. A homokozóban a homokot egy néni szerint 17 éve nem cserélték ki. Szóval lepukkant, na...majd egyszer lefotózom. Ide akkor megyünk, ha kevés az idő, vagy nem akarok messzebb elindulni. A másik kettő messzebb van, az egyikben van babahinta is, ezt szeretem jobban, de ez van a legmesszebb. Na ma a közelebbiben voltunk, ez is fullos, csak épp nincs babahinta...és a csúszda is nagyobbaknak való. A legtávolabbiban két csúszda is van, egy külön a kisebbeknek.
Lilla hálistennek nem idegenkedik senkitől, mindenkinek integet, ismerkedik, nem fél senkitől. Általában jönnek hozzá a nagyobb kislányok. Tegnap az egyik nagyon aranyos volt, odajött és adott neki mosolygós matricákat :)
Ma meg aztán odáig-voltam meg vissza, az én kislányom pasizott :D:D:D Egy kisfiúval ismerkedtünk meg, aki 1 hónappal idősebb Lillától. Kölcsönösen felfigyeltek egymásra, meggyőződésem, hogy a gyerekek kiszúrják a velük egyidőset. Odamentek egymáshoz, mondtam Lillának, hogy simizze meg a kisfiút, erre fogta, és se szó, se beszéd, megölelte!!!! :) Hát a másik anyukával csak lestünk, nagyon cukik voltak. Na mondom, ez aztán szerelem első látásra! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése